Első benyomás - Dirty Mama!
És akkor nézzünk bele a januári sorozatokba is. Jöjjön az első! :)
Dirty Mama!
start: 2012. január 11.
Ezt vártam: Jópofa rendőrvígjátéknak tűnt a sorozat, aki mégis a legnagyobb plusz volt a sorozat mellett, az Nagasaku Hiromi, akit még a Yottsu no Usoban ismertem meg. Egy elég különc, magának való mégis "kúl" nőt formált meg. Igen érdekes karaktere volt, így kíváncsi voltam, hogyan muzsikál más sorozatokban is. Így döntöttem a Dirty Mama megnézése mellett.
Ezt kaptam: Hát, hmmm, végülis érdekes az alapfelállás, bár kicsit tényleg piszkos. Nagasaku Hiromi jóformán egy hajléktalan rendőrnőt alakít, aki nem igazán ad magára, nem foglalkozik senki véleményével, őt egy dolog vezérli: az igazság. Hiromi karakter megformálása abszolút jó: nagyon fekszik neki a különc Maruoka, látszik, hogy együtt él szerepével. Külön tetszik története: gyermekével magával maradó anya, aki tulajdonképpen az örsön él és a munkahelyi ügyek mellett magánéletében is kemény harcokat kell vívnia. Aztán itt volt még Karina karaktere, aki Hiromi karakterének segédjét alkotja. Őszintén szólva, bármennyire is kedvelem Karinát, Nagashima nyomozóként viszont nem igazán tudtam megkedvelni.
Az epizód felépítése? Nem volt valami nagy szám, igazából Nagasakun kívül nem sok dolog maradt meg bennem. A történet abszolút sablon, egyedül ezek az erkölcsi kérdések érdekesek, ahogy Nagasaku nyomoz. Ám az egész epizóddal valahogy úgy voltam, mint a két főhős egymással: nem egy világ vagyunk, ezért csak nyűglődünk és nyűglődünk egymással.
Végülis még maradhat, főleg, hogy a pilot ketté lett szedve, azaz megoldást a 2. rész hozz majd, így addig biztos maradok, a többi viszont már a hangulatomon múlik.
A sorozat sorsa: Kétséges, hogy végig tudok jutni vele.
Első benyomás - Area no Kishi
Utolsóelőtti januári anime. :)
Area no Kishi
start: 2012. január 6.
Ezt vártam: Talán ehhez az animéhez fűztem a legnagyobb reményeket. Valami kellemes, kissé drámázós sportanimét vártam. Stabil történetvezetés, kiemelkedő megvalósítást. Nem tudom miért, de valami miatt nagyon bíztam ebben az animében. :)
Ezt kaptam: Hát ööö, végülis megkaptam a kissé drámázós sportanimémet, de ennél picit talán többet reméltem. Stabil, hozza a műfaji kötelezőket + egy kis dráma meg fejlődésre/megváltásra váró jellemek, de nem tudom, én valahogy nem ezt vártam. Számomra nem volt elég profit, nem volt elég egységes ez a pilot. Több helyen is olcsó hatást kaptam: a dráma nekem inkább már egy felesleges angst volt, a megvalósítás gyenge, nem tett hozzá semit a sorozathoz.
Magát a pilotot se mondanám igazán pilotnak, semmit nem közölt velünk. Van egy srác, aki egy sérülése miatt nem focizik, pedig imádja és van a bátyja, aki nagyon akarja, hogy focizzon....hát szóval mert nagyon akarja, hogy focizzon (elég erősen érződik a sorozatból, hogy mi áll az "erőszak" mögött). Aztán van egy múltból felbukkanó, azóta bishoujová szépült gyerekkori barátnő, egy rejtélyes alien focista (két tipp is van, de elég egyértelmű, hogy kit rejt a maszk), aztán ennyi. Nem igazán csigázott fel a pilot, sőt kicsit talán untam is. Jó oké sportanime, jó oké drámai a testvérpár kapcsolata és története, de és? Mi a nanája a sorozatnak? Mitől lesz másabb mint a többi focis sorozat? Nem jöttem rá erre.
Picit csalódás volt, el lehet nézni végülis, de történetvezetés szempontjából kicsit grandiózusabb, önmagán túlmutató sorozatot reméltem. Ettől függetlenül még jó, csak épp szerintem, egyelőre semmi kiemelkedő sincs benne. :)
A sorozat sorsa: Ettől függetlenül valószínű, hogy maradok a sorozat végéig. :)
Első benyomás - Danshi Koukousei no Nichijou
Még van pár januári anime hátra. Egészen pontosan három, szóval jöjjön a visszaszámlálás.
Danshi Koukousei no Nichijou
start: 2012. január 9.
Ezt vártam: Valami könnyed gag sorozatot, bár a Kimi to Boku után kicsit félve nyúlok a fiúbarátokat és fiúbarátságot felvonultató sorozatokhoz.
Ezt kaptam: Először is megnyugodtam, mégcsak közelében sem volt az epizód a Kimi to Boku pilotjának hangulatához. Ez a három fiú iszonyúan unatkozik ezért mindenféle beteg dolgokat talál ki közben találunk pár animés szubkultúrás utalást és poént, az ember fia/lánya mosolyodik, mosolyodik, néha vagy esetleg annál gyakrabban kacag is, összességében pedig jól szórakozik. Én legalábbis jól szórakoztam azon 4-5 rövid történeten, ami a pilotot alkotta.
Ha valamihez hasonlítanom kéne a sorozatot, persze csak hangulat alapján, akkor az a Minami-ke lenne: három őrült karakter (nah jó, a Minami-ke esetében a legidősebb nővér inkább a villámhárító volt csak), akik abszurd mégis jogos kérdéseket vetnek fel majd kísérleteznek ki (pl.: milyen lehet szoknyát viselni?). Egyszóval van egy hangulata van a sorozatnak, van benne egy magával ragadó hétköznapi őrület, ami miatt jó volt nézni ezt a pilotot, kikapcsolt. :)
Az animáció átlagos volt, nekem nem annyira a szívem csücske, de úgy ennek kell lennie az anime erősségének, addig amíg a gagek működnek nem lesz itt probléma a sorozattal. :)
A sorozat sorsa: Amíg hangulat engedi és amíg ilyen frappáns epizódokat kapok, mindenképpen együtt maradunk a végéig. :)
Egyéb - Jókedv fakasztó jpop percek
Ma ilyen lazítós napom van és az elmúlt napok sűrű programjai miatt (munkaügyi elfoglaltságok + rendhagyó Valentin-napozás) a Twitter-bejegyzéseket olvasgatom vissza. Közben japán zenékre keresgéltem Youtube-n és eszembe jutott: milyen jó lenne, ha posztban is megoszthatnám, milyen japán dalokkal vidítom fel magam mostanában, hátha másnak is szüksége van egy kis jókedvre. :)
3. ISSAxSoulJa x Nana Suzuki - FOREVA
A poszt gondolatindítója. Ez a szám a pozitív gondolat maga, mivel egy "válasz dal"-ként született, az ISSA x SoulJA páros előző i hate u c. számára. Az előbbi dal egy megcsalt férfi szenvedését és bánatát írja le, míg e dal már egy új szerelmről, az újból megtalált boldogságról énekel Suzuki Nanával közösen. Ha valaki kíváncsi az ihletet adó előzményre ITT HALLGATHATJA MEG.
2. Kyary Pamyu Pamyu - Tsukema Tsukeru
Lehet, hogy sokakat borzaszt el a dallam és hangvilág, én mégis imádom. Olyan felhőtlen jókedv és életimádat árad az egész számból, hogy azonnal magával ránt. A Haranjuku idol, Kyary Pamyu Pamyu dalaival egy kicsit a Perfume-féle hangzásvilágot idézi fel: alternatív electropop, amin pluszban dob még a klip által rajzolt Csodaország világ. Abszolút jókedv fokozó, mindig minden alkalomra. :)
1. AI - Utsukushikimono
AI hangjára még 2011 karácsonyán a japán Coca-Cola reklámban figyeltem fel (ha tehetiket, hallgassatok bele). Tetszik ez a mély és meleg orgánum, amivel rendelkezik, azonnal megkedveltem. A Berserk mozifilmhez készített Utsukushikimono pedig egy kész főnyeremény: ez a dallamvilág, az a hangterjedelem, melyet a szám megkíván AI-t kívánja, senki mást, úgy érzem. Gyönyörű!
.
.
.
...és a Jolly Joker: Shingo Mama
Nah, most vágtam taccsra a poszt színvonalát tudom nagyon jól, de Shingo Mama kihagyhatatlan, ha jókedvről van szó. Katori Shingo egy őrült, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint egyik állandó karaktere: Shingo Mama. És pont ez a pofátlanság, ez a képtelenség, ez az ízig-vérig japánság tetszik!...Tetszik?? Ez kicsit erős szó, de Shingo Mama még sohasem hagyott cserben, a Shingo Mama no Oha Rock az örök jókedv fakasztó dallam és ezért hálás vagyok neki! :) Sok érzelmi gödörből húzott már ki! :)
Ők tehát az én "pozitív dallamaim" ha Japánról van szó. Esetleg nektek vannak olyan dallamok (nem feltétlen Japán és nem feltétlen Ázsia), aminek hallattán instant szalad a mosoly a szájra? Kíváncsi vagyok! :)
Kulturális agysokk - Josikava Eidzsi: Muszasi
Mozgalmas napok vannak mögötte, aminek egyik legnagyobb eredménye mindenképp, hogy keddtől újból munkás hétköznapok jönnek. Igaz, hogy még csak részmunkaidő, igaz, hogy csak fél évig, de végre újból sínre került az életem, úgy érzem. :)
Josikava Eidzsi: Muszasi I. - A szamuráj útja
Még régen, karácsonyi ajándékként kaptam a Muszasi regények első fejezetét, jelen kötetet. Szépen-lassan összegyűjtögettem a maradék köteteket és utána szépen-lassan nekiültem a regényfolyamnak. Kicsit hánytatott sorsa volt a kötetnek, mivel a vizsgaidőszak környékén próbáltam olvasni pihenésképp, aztán sajnos hamar a polcon kezdett porosodni és pár hete ültem neki újból olvasni.
Miyamoto Musashi (a Muszasi név a következőkben a regény magyar címére utal, minden más esetben maradok a Hepburn-féle átírásnál) a japán történelem legismertebb kardforgatója. Alakja és élete számos regény, film, anime, manga és egyéb médiaformátum alapjául szolgál. Többször felmerült már a neve itt a blogon is. Legutóbb például az 1995-ös Ghost in The Shell alkotója, Oshii Mamoru emlékezett meg egy elég érdekes animációs dokumentumfilmben, a Musashi: The Dream of the Last Samurai-ban. Legismertebb művét, az Öt elem könyvét több kötet és szerző is feldolgozta, átvette. Egy fejezetet közöl például Hiroaki Sato Szamurájlegendák c. könyvében, kiadásra került Taira no Shigasuke művével egy kötetben is (A szamuráj útja) illetve megemlítendő még Sugawara Makoto Musashi életrajza, a Mijamoto Muszasi is, mely emellett szintén magában foglalja az Öt elem könyvének magyar fordítását. Az angol Wikipédián még található egy szócikk arról, mely animékben, filmekben, könyvekben és videójátékokban bukkan fel Musashi neve, karaktere, élete. A linket ITT találhatjátok róla.
Most viszont a sok előzetes infó után térjünk rá Yoshikawa Eiji ötkötetes Muszasi regényének első kötetére. A történet a sekigaharai csata után kezdődik, Musashi gyermekkori barátjával járja vidéket és próbálnak hazatérni. A sekigaharai csata döntő fontosságú volt, mivel véget vetett az előző shogunátusnak és megkezdődhetett Japán új korszakának, a Tokugawa shogunátusnak kiépítése és megszilárdítása. Hogy Musashi valóban járt-e a sekigaharai csatában, máig nem bizonyított, de, ha igen, akkor is mindössze 17 éves lehetett. Ennek megfelelően a mű elején még korántsem azt a bölcs és megfontolt szamurájt kapjuk, amiként Musashi elhíresült. A legendás kardforgatásnak nyoma sincs, helyette egy meglehetősen lobbanékony, de mindenképp jószívű és becsületes legényt kapunk, aki tudja, hogy roppant erő van birtokában, de ezzel még inkább csak vagdalkozik, mint tudatosan felhasználná. Az események folyása azonban elindít valamit Musashiban, emberekkel találkozik, "szobafogságra" ítélik, ami rákényszeríti arra, hogy erejét és tudatát összehangolva próbáljon minél jobb kardforgató lenni. Erről szól a Musashi első kötete.
Ez a kötet még egyértelműen a formálódás, az útkeresés és nemcsak Musashi életében, de a regényfolyam számára is. Igen sok karakter kerül bemutatásra a kötet 390 oldalán, ami miatt a történet számomra kicsit darabos volt. Elkezdtük egy történettel, majd karaktereinket magukra hagyva ugrottunk kicsit a térben, hogy új helyeket és új szereplőket ismerjük meg, a szereplők néha keresztezték egymás útját, néha elszakadtak egymástól, hogy később újból egymásra találjanak. Az útkeresés ezért nemcsak Musashi lelkében, hanem a történetben is folyamatosan jelen van. Emiatt kicsit darabos a történetvezetés, kicsit nehezen követhető, számomra néha nehéz volt, hogy egyszer még egy történetet mesél a szerző, majd hirtelen a következő fejezet, már egy másik félbehagyott történetet folytat. Valószínűleg a második kötetben, már rutinosabb leszek etéren. :)
Végül a magyar kiadásról. Sajnos nem vagyok vele megelégedve. Én még a fenti kötésben kaptam meg a regényt, nem az új vörös-fehér tervezésű borítókkal. A borítóval semmi baj, annál inkább a lapok minőségével, a tördeléssel, melyek mind rontottak nálam az autentikusság élményén. Nehéz volt elhinni, hogy az egyik leghíresebbb japán regényt tartom a kezemben, a japán Egri csillagokat. Fordítás tekintetében az előszó szerintem siralmasra sikerült: magyartalan mondatok, többszeresen összetett mondatszerkezet. A regény szövege is modernre sikeredett számomra, itt viszont szerepet játszhat az is, hogy a kötet feltehetőleg angolból lett fordítva (sőt szerintem biztos), így az eredeti szöveg esetleges autentikussága teljesen eltűnt a magyar fordításban.
Kissé felemás élmény volt Yosikawa Eiji regénye, amit sajnálok, de első kötetről van szó, valószínűleg a második kötetre már rutinosabb leszek, kiszámíthatóbb és ismertebb lesz a történet és a karakterek is. Még így is erősen ajánlatos szerintem belekezdeni a regénybe! :)
Kiadó: Ulpius-ház, 2006
Első benyomás - Inu x Boku SS
Őszintén szólva eddig nem valami nagy durranás a sorozat. Szokásos címek, szokásos megvalósítások, inkább negatív mint pozitív csalódás. Időközben elkezdtem a Thermae Romae-t is és sajnos inkább a félelmeim mint a reményeim váltak valóra a speciallel kapcsolatban.
Inu x Boku SS
start: 2012. január 12.
Ezt vártam: A Recorder to Randoseru és az Another után még egy "hátha jó lesz" felkiáltással listára került darab. Reménykedtem, hogy valami romantikus, kedves, kicsit bagatelt sorozatot fogok kapni. Egy kissé önző úrhölggyel és egy őérte epekedő komornyikkal (titkos ügynkökkel, stb...)
Ezt kaptam: Biztos, hogy velem van a baj, de gőzöm sincs miről szól ez a sorozat. Némán és szájtatva kapcsoltam ki a lejátszót egy "ez most mi volt?" mondattal a számon. Próbáljuk összefoglalni: gazdag örökösnő megelégeli azt a kétszínű világot, amiben eddig nevelkedett és önálló életet kezd el élni egy öööö....legyen kollégium, szóval egy kollégiumban. A szobákhoz saját komornyik/titkos ügynök/mindenes jár. Hősnőnk is kap egyet, bár nem akar. Aztán mindenféle felesleges fanservice-kedés. Szokjunk már le arról, hogy a lányok egy szál ingben szoktak aludni, megsúgom: baromi kényelmetlen viselet, főleg alváshoz. Aztán lányunkra rátámadnak, hirtelen villan a szeme, kibontakozni látszik valami mumusság, aztán mégse, helyette az ügynök titkára derül fény aztán a többi lakóéra. Lehet én voltam már fáradt, de az epizód felénél letettem arról, hogy én ezt a pilotot megértem.
A megvalósítás szép csak mondom a felesleges fanservice-re nincs szükségem. A komornyik/titkos ügynök karaktere is idegesített, a kisasszonyé meg pláne: sablon jégcsap örökösnő ráadásul a sablon törpe, fekete haj megvalósításban (másik variáció még ugye a szőke fürtös).
Egy nap darab katyvasz volt számomra a pilot, összevissza jelenetek, nem igazán értettem belőle semmit vagyis csak alig-alig. Nem olvastam az alapmangát, tényleg abszolút szűz vagyok a történettel szemben, de ezt akkor se így kellett volna. Elvették a kedvem a sorozattól.
A sorozat sorsa: Mi scusa, ma...dobom a sorozatot, semmi sem indított be, még a következő epizódra sem. :(
Első benyomás - Bodacious Space Pirates
B mint Bodacious Space Pirates következik. Vagy Mouretsu? Én már nem is tudom mi a neve.
Bodacious Space Pirates (Mouretsu Pirates)
start: 2012. január 7.
Ezt vártam: Könnyed, kedves kis sorozatot. Fiatal lányok kalózkodnak, ebből se komoly dolgot nem tudok kihozni. :D
Ezt kaptam: Szinte teljes mértékben azt kaptam, amit vártam és sejtettem. Talán a világ, amiben a történet játszódik kicsit digitalizáltabb mint sejtettem, de ez igazából se nem ront, se nem javít a helyzeten. :) A megvalósítás, történet és karakterek olyan vidámak, könnyedek és naivak voltak mint sejtettem. Egy kedves kis kalandtörténetet vártam és kaptam is eddig.
Talán a megvalósítás volt, ami egy kicsit "silányabbra" sikeredett: az animáció nekem átlagos volt, csilivili színes hajak, átlagos formák. Engem annyira nem nyűgözött le.
Ennek ellenére is kíváncsi várom a folytatást, pont erre a gondtalan és egyszerű sorozatra van most szükség. Nem gondolkodtat csak szórakoztat. Oh yeah. :)
A sorozat sorsa: Ha marad a könnyed és felhőtlen hangulat, akkor végig. :)
